„Jók a verseid, de nekem egy kicsit politikai telítettségűek. Az igazságot írod le bennük. Próbálj meg egy kicsit álmodozni!!! Ne legyen benne annyi tömény valóság! A szövegértés szempontjából egyszerűbb szavakat is használhatnál néha. A fiataloknak ez nehéz téma, nem tudják elég jól rögzíteni a kicsi-pici agyukban.”Margit.
Ami elragad a szépség,mennyire jó hozzám az ég
láthatóvá lettél,bárcsak felgyújthatnám szíved
rég vágyott tavaszi önfeledt szerelemre
álmodom,hogy megérinthetlek
rejtett édes dimenzióba vonva
Téged boldogítva
Igazad van, sokat kesergek lerobbant sorsúak
roncs életén,mert fáj nagyon
sokakat ronda múlt nyom agyon s a haza
törvénye látod még mennyire laza ingovány
s mi több lázong,hőbörög a vesztett hitvány-had
Nevezd meg a pontot,hogy hol talállak
ígérem virágok, hegyek,sebes patakok
hírtelen ébredő hangulat –csillagok tájairól
mesélek majd és arról is ,hogy a másodperc tört része
is fennköltebb lehet,mint egy zavarban,megalkuvásban
élt élet,megszokások kemény rabságába robotolva
megölve születni vágyó vágyakat
Röpke pihenésre öledbe hajtanám fejem
az évszak is lombosan ring mámorító
virág illatokban,kozmikus vándorok
ha kortyolunk némi örömöt
derűsebbé kékülhet felettünk az ég!
2011. május 3., kedd
2011. április 24., vasárnap
Könyörgés Anyámhoz...
Anyám –Anyám Édesanyám ki nekem éltet adtál,most ne akard elvenni az életem azzal,hogy tanulni tiltanál engem egy másik országban!
Tudom,hogy szeretsz és nagyon féltesz,mert szerinted még gyermek vagyok tízen négy évesen, noha legalább húszévesnek mondható a testem.
Tudok már vigyázni magamra,ahhoz, hogy elbukjak nem kell máshová utaznom
láthatod Te is a többi lány,hogyan viselkedik,lehetnék én is hozzuk hasonló de fogd fel,hogy más vagyok az én céljaim tisztábbak.
Az álmaim nem hagynak nyugodni ,szeretnék kitörni ebből a nyomorúságos szürke kisvárosból és ahogy Ady Endre mondta „lenni valaki”
Valaki csak úgy lehetek,ha élek a lehetőséggel,amely csak végtelenül ritkán adódik. Áldanom kell a szerencsét,hogy nekem sikerült a kiválasztottak közzé kerülni és azt tanulhatom,amiről mindig is álmodtam,hogy színész legyek.
Az anyai szeretet megértő kell,hogy legyen. Végül is nem azt választottam,hogy
elhagylak és megszökök,hanem azt kérem tőled ,hogy értsd meg az életemet meghatározó lehetőséget nem dobhatom el,csak azért mert, Te féltesz és nem veszed észre,hogy erős vagyok,képes vagyok rá hogy megvédjem magam.
Képes vagyok jó és kevésbé jó között különbséget tenni,mert gondolkodom!
Fogadd el kérlek,hogy felnőttem arra,hogy sorsom fölött döntsek,milyen szívvel tudnál élni úgy,hogy meggátolnád vágyam teljesítését?
Szeretnél engem úgy látni,mint aki mélyen szenved ,mert a többi átlag sorsú lány napjait kellene élnem?
Könyörgök Anyám ,hogy tanulni engedj,és velem örvendj,hogy szeretnék kitörni a köznapiságból!
Merem remélni,hogy küzdelmeim ,ha megérdemelt sikereket hoznak számomra,majd erre büszke leszel és boldog attól a tudattól,hogy engedted kiröppeni a fészekből lányodat,gyönge szárnyakkal is.
Megértésedet köszönöm Drága Édesanyám!
Tudom,hogy szeretsz és nagyon féltesz,mert szerinted még gyermek vagyok tízen négy évesen, noha legalább húszévesnek mondható a testem.
Tudok már vigyázni magamra,ahhoz, hogy elbukjak nem kell máshová utaznom
láthatod Te is a többi lány,hogyan viselkedik,lehetnék én is hozzuk hasonló de fogd fel,hogy más vagyok az én céljaim tisztábbak.
Az álmaim nem hagynak nyugodni ,szeretnék kitörni ebből a nyomorúságos szürke kisvárosból és ahogy Ady Endre mondta „lenni valaki”
Valaki csak úgy lehetek,ha élek a lehetőséggel,amely csak végtelenül ritkán adódik. Áldanom kell a szerencsét,hogy nekem sikerült a kiválasztottak közzé kerülni és azt tanulhatom,amiről mindig is álmodtam,hogy színész legyek.
Az anyai szeretet megértő kell,hogy legyen. Végül is nem azt választottam,hogy
elhagylak és megszökök,hanem azt kérem tőled ,hogy értsd meg az életemet meghatározó lehetőséget nem dobhatom el,csak azért mert, Te féltesz és nem veszed észre,hogy erős vagyok,képes vagyok rá hogy megvédjem magam.
Képes vagyok jó és kevésbé jó között különbséget tenni,mert gondolkodom!
Fogadd el kérlek,hogy felnőttem arra,hogy sorsom fölött döntsek,milyen szívvel tudnál élni úgy,hogy meggátolnád vágyam teljesítését?
Szeretnél engem úgy látni,mint aki mélyen szenved ,mert a többi átlag sorsú lány napjait kellene élnem?
Könyörgök Anyám ,hogy tanulni engedj,és velem örvendj,hogy szeretnék kitörni a köznapiságból!
Merem remélni,hogy küzdelmeim ,ha megérdemelt sikereket hoznak számomra,majd erre büszke leszel és boldog attól a tudattól,hogy engedted kiröppeni a fészekből lányodat,gyönge szárnyakkal is.
Megértésedet köszönöm Drága Édesanyám!
2009. november 3., kedd
Hercegnő...
Hát ez az ,hogy te mindig a másik oldalon regisztrálsz
ahol a fák is levetkőzve fáznak,látod az erdő hideg zóna
noha képzeld itt ahol élek annyi meleg sugárzik szerte
szívemből,hogy bárkit is boldogabbá mellengethetnék
álmodom is,hogy lelkében parányi óhajokkal egyszer csak
betéved egy tündér lány és talán felismer és öröm sikolyát
hallani finoman beleremeg a világ!
ahol a fák is levetkőzve fáznak,látod az erdő hideg zóna
noha képzeld itt ahol élek annyi meleg sugárzik szerte
szívemből,hogy bárkit is boldogabbá mellengethetnék
álmodom is,hogy lelkében parányi óhajokkal egyszer csak
betéved egy tündér lány és talán felismer és öröm sikolyát
hallani finoman beleremeg a világ!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
